Kritikát kapja: Meséből valóság
Be kell belépés (regisztráció) kritika írásához.
Cím: 3. Fejezet Kritikus: Senbonzakura Aláírt
Szia.:D Már el is feledtem ezt a ficid, csak mikor feltetted az első fejezetet - meg utána a többit -, akkor eszméltem rá, hogy "Hopp, ezt te írtad", s most írok valami ramaty kritikát...:D Vagy valami ahhoz hasonló, kritikán nevezett képződményt. [Enter nem működik] Bár nem volt nevetni való, inkább másfajta stílusú a történet, de én a 2.-3. fejezetet végig nevettem. Azt hiszem, hogy azért, mert a főszereplő leányzók egy-egy élő személyt mintáznak pöppet elferdített - nem khm - változatban. :) A helyesírásban, stb.-ben nem nagyon tudok mit mondani, mert nekem is sok javulni, no, meg tanulni valóm van ezekkel kapcsolatban. Tényleg, az ikerkardos és a Victoria Phantomhive-osom általad kreált folytatásos történetedre még emlékszel? :) Lesz mit publikálnunk.:D Az a baj, hogy mostanában az írással kapcsolatban elvesztettem az ihletet...:( Pedig annyi új történet lenne HP kategóriában. Áh, sebaj.:D Nem is emlékszem, mennyit írtál meg ebből a történetből, de ha időd engedi, folytatod? :) Mondjuk... Ez rám is vonatkozik jó sok történettel kapcsolatban (magyarán minddel.xD). Na, nem fecsegek többet, várom itt is a folytit.:3 +10, no, meg - öhm - szép reggelt/délt/délutánt/estét! - Attól függ, mikor olvasod.:) Na, szia.:D

Szerző válasza:

Szia!

Hát igen ezt én írtam/írom. :) Ezek a lányok tényleg nagyon csúcsak és én személy szerint szeretem őket - a valódi mivoltukban főképp -, de ezt te tudod. :) A folytatását mindenféle képen fogom írni, és publikálni. Az ikerkardosat eldobtam, mert nem jött a várva várt ikhlet. A Victoria Phantomhive, na, az nem tudom hova lett, de megkeresem és megpróbálom folytatni. :) Köszönöm a kritikád. Puszi. :* :3

Dátum: 2015.05.05 12:09 [Jelentés írása]
Cím: 2. Fejezet Kritikus: Terra Aláírt

Szia!

Ez most "csak" egy kritika lesz, és el is magyarázom, miért. .)

1. Az első fejezet javításakor öt Word-oldalnyi lap telt meg. Ez ötszöröse a fejezetednek. A második fejezet olvasása közben minimális javulást érzékeltem, de - gondolom - ez annak tudható be, hogy hamarabb lett leírva, ill. senki nem válik nyelvtan-huszárrá pár nap alatt. :)

2. Épp ezért, ezt a fejezetet később fogom javítani, de még május 15. előtt (chatben lehet, hogy megírom, miért ez a sietség). Remélem, nem probléma.

3. Mint láttad, minden hibádnál odaírtam előzőleg, hogy mit miért teszünk, mi a lényege ennek meg annak, ezért olyan lassú a javítási módszerem. (Magyarázatokat írni, miközben nem vagyok tanár, elég nehéz, de legalább én is fejlődök közben.)

Amit ajánlani tudok: fontos, hogy sok olyan fanfictiont, novellát, cikket, könyvet olvass, ahol nincs gond a helyesírással. Rengeteg olyan történet kering a neten, ami dolgozatformájában csupa piros aláhúzás lenne - ne ezekből meríts! (Nem, nem gondolom ezt, ez csak tanács.) Tudok olyan fanfictionokat ajánlani, ahol példaértékű a helyesírás, és még a történet is jó. :) Persze, ezt embere válogatja.

Csak akkor fogsz látható javulást elérni, ha nem csak olvasol, de elemzel is. Kinyitsz egy könyvet, és megnézed a párbeszédeknél, hogy hova tesz pontot, hova nem, kötőjel, kis-és nagybetű, stb. Lényeg, hogy sokat segít, ha nem siklik el a szemed ezek fölött. :)

A hangos olvasás segít a vesszőhibákon! Tapasztalat. :D A színházban ténykedve értettem meg, hogy hol visszük fel a hangúlyt, és hol nem. Arra gondolj, ha valaki úgy, nyersformátumában felolvasná a történetedet, vajon érthető és élvezhető lenne-e?

A történetről:

Még mindig nincs sok információ, de tény, hogy nem sok minden történt eddig. :D Hm, van egy olyan érzésem, hogy Tamás beépített ügynök. :D

Kíváncsi vagyok, hogy hogyan oldod meg az átjutásukat a másik világba, általában ezen sokan el szoktak csúszni, remélem, hogy te kitalálsz valami igazán kreatív dolgot! :)

Mint látod, nem tudok sok mindent írni róla, így ismétlem magam: folytasd, írj, fejlődj! :) Remélem, hozod majd a folytatást!

 

Terra

Ui.: küldj e-mailt vagy füstjelezz, ha érdekel, milyen történeteket tudnék mutatni! Ill., ha kérdésed van, írj bármikor, szívesen segítek! :) (De ha nem kérsz belőlem, megértem. :'D)



Szerző válasza:

Szia!

Örülök a kritikádnak. Igen ezt már előre legépeltem és utólag olvastam a kritikád így nem volt se időm se kedvem javítani, de úgy látszik valami azért mégis más lett.

Szívesen olvasok történeteket szóval, előre is köszönöm az ajánlatokat.

A Tamással való megérzésed elég jó. :) Az átjutásuk elég érdekes lesz, de majd meglátod. A fojtatást még a mai nap folyamán felrakom. Vagyis nemsokára, mivel épp szünetet tartok az írásban. :)

Dátum: 2015.05.04 17:28 [Jelentés írása]
Cím: 1. Fejezet Kritikus: Terra Aláírt

Szia!

A kritikámat a végére hagyom, előtte bétázgatok kicsit, mert - sajnos - erre a fejezetre ráfér. :)

Akkor kezdjük is:

Cím: Meséből valócág Avagy három lány érdekes története - Meséből valóság, (vessző vagy gondolatjel kell ide) - avagy a három lány érdekes története (kisbetű az avagy, mivel valamiből következtet valamit, vagyis szerves része a mondatnak)

Első bekezdés:

1. mondat: Hajnali 4 óra van, és már megint nem tudok aludni. - A szövegben ne számmal jelöld a számokat, csak abban az esetben, ha azok tényleges számozási funkciót látnak el, ill. hogyha nagyon hosszúak (pl. 32-es szoba; 3,1415926535 pi (szám), stb.) Még valami: ha ez a mondat nem gondolat, miért van jelen időben? A többi mondatodat - hellyel-közzel - múlt időben írtad. (Ha meg gondolat, akkor azt jelezd, kérlek, valahogy!)

3. mondat: fekete csőfarmert, (vessző) egy lila pólót,(vessző) és arra egy fekete melegítőfelsőt veszek[...] - Vesszőhibák, és megint jelen időben írtál.

4. mondat: Már 6 éves korom óta nem vagyok hajlandó csak feketét és lilát felvenni[...] - Szintén szám, amit betűvel kéne írni. A másik kiemeltnél meg: nem vagyok hajlandó mást, csak feketét és lilát felvenni, mivel önmagában a mondatod ellentmond saját magának. Itt nem jelzem a jelen időt, mert szokásról van szó, tehát, ha feltételezzük, hogy az elbeszélő még nem halott a történet leírásának ideje alatt, akkor belefér.

5. mondat: Miután felöltöztem,(vessző) egyszerűen felkötöttem hátam közepéig érő,(vessző) fekete hajamat, majd kimentem a konyhába,(vessző) és elkezdtem rajzolgatni.

6. mondat: Mióta elkezdődött az iskola,(vessző) mindig ugyanaz a mókuskerék forog reggelente. - Vesszőhibán túl: vigyázz a jelen-múlt idő keverésre, mert itt is belefér, de csak azért, mert E/1-ben írtad, és így feltételezhető, hogy a lány, aki elmeséli mindezt, a mesélés ideje alatt is ugyanezeket teszi, de ha ez mégsem lenne így, úgy javítsd, kérlek, múlt időre!

6-7. mondat: összevonható a kettő egy egyszerű kettősponttal, ami után kisbető következik majd. (Ajánlott is, mivel így a 7. mondat (azért írom számokkal ezeket, hogy könnyebben el lehessen igazodni) önmagában nem állja meg a helyét, megtöri a leírást.

Második bekezdés:

1. mondat: szemnek indult,(vessző) melyből egy megrémült[...]

2. mondat: Fél 6-ig rajzoltam ezt a valamit[...] - Betűvel jelöljük a szövegben előforduló számokat, mint fentebb említettem -> Fél hatig...

5. mondat: reggeli kávéját fogyasztotta a rajzomat nézegette. - Gondolom, ahogy visszaolvasod, ennek így semmi értelme. Lehetőségek, hogy helyes legyen: reggeli kávéját fogyasztotta, és/s a rajzomat nézegette; reggeli kávéját fogyasztva a rajzomat nézegette; reggeli kávéját fogyasztotta; a rajzomat nézegette. - Ezek csak lehetőségek, lényeg, hogy a mondat így, ebben a formában nem helyes.

6. mondat (párbeszéd): - Ez mi lenne,(vessző) kislányom? - Párbeszédben, megszólítás előtt, vesszőt kell kirakni. (Pl.: Hova mész, Béla?)

8. mondat (párbeszéd): - Csak rajzolgattam. Miért,(vessző) nem néz ki jól? - kérdezek vissza kicsit szomorkásan. - Megint jelen időbe váltottál, kérlek, javítsd múlt időre! (kérdeztem)

9. mondat (párbeszéd): - Hát,(vessző) amiket mostanában csinálsz,(vessző) elég betegek[...] 

9-10. mondat (párbeszéd): mit ne mondjak. nézegeti[...] - Múlt időbe tedd át, ill. helyesen: mit ne mondjak - nézegette...

11. mondat (párbeszéd): De te tudod. - és ezzel le is zárta az egészet. - Amennyiben kisbetűvel van az és, nem kell pont a tudod után. (De te tudod - és ezzel le is zárta az egészet.)

Harmadik bekezdés:

1. mondat: Már hat óra elmúlt pár perccel[...] - Itt erősen vacilláltam, de végül mégis megjelölném neked, ugyanis nem mondanám hibának, mégse néz ki túl jól ott az az igekötő. (Pl.: Már hat óra múlt pár perccel...)

2. mondat: Mire végeztem,(vessző) felébredt a bátyám is,(vessző) Arnold, bár csak fél testvérek (egybeírjuk!) voltunk, de ez meg is látszódott. - Vesszőhibák. Az Arnold után pedig igen érdekesen néz ki az a bár csak, mondjuk úgy, megtöri a mondatot mind szerkezetileg, mind tartalmilag. (...felébredt a bátyám is, Arnold. Bár csak féltestvérek voltunk...) A voltunk feltételezi, hogy Arnold már halott vagy eltűnt személyként van nyilvántartva a mesélés ideje alatt. Amennyiben ez nincs így, úgy javítsd, kérlek, jelen időre!

3. mondat: veszekedtünk és civakodtunk,(vessző) mint mások. - Megjegyezném, hogy egyszer a nyelvtan tanárom azt mondta, ma már nem rakunk vesszőt a mint elé. Én mégis azt mondom, hogy márpedig a hangsúlyt fel kell vinni előtte, úgyhogy oda vessző szükségeltetik.

4. mondat: Ma reggel is,(vessző) mint mindig,(vessző) a piszkálódással kezdte a napot. - A ma reggel kimondja, hogy ma reggel van, ellenben a későbbi kezdte kimondja, hogy ez mind múlt időben történt; együtt azonban azt feltételezi, hogy ma reggel piszkálódással kezdte a napot, vagyis a ma napon meséli el mindezt az elbeszélő, azonban az előző mondatok ezt nem támasztják alá. Lehetne például: Aznap reggel, ha már az elbeszélő a múltról beszél, nem pusztán a mai reggelről.

Negyedik bekezdés(ami ezért ilyen hosszadalmas, mert nem tudtam/mertem megtörni):

1. mondat: Sajnos egy iskolába járunk,(vessző) így minden nap vele kell mennem ki az állomásra. - Mivel még mindig szokásról van szó, így a járunk azt feltételezi, hogy az elbeszélő még mindig odajár a mesélés ideje alatt. Ha nem így van, úgy múlt időben kell írni. A második kiemelt pedig magyartalan. Helyesen: vele kell kimennem. Minden nap - szintén feltételezi, hogy a leányzó még mindig a bátyjával jár iskolába, ha nem így van, akkor: minden nap vele kellett kimennek az állomásra.

2. mondat: A mai nap sem kivétel, csak egy szerencsém van, ami nem más, mint azok akikhez én ilyenkor csapódni szoktam. - Az egész jelen időben van. Kérlek, döntsd el, hogy most jelen vagy múlt időben írod a történetet, mert az idősík-váltakozás abszolút helytelen (amennyiben nem két idősíkon fut a történet, de itt nyilvánvalóan nem).

3. mondat: Arnold nem bírja őket,(vessző) így inkább békén hagy. - Arnold szokásává fejlesztette, hogy nem bírja őket, és így még a mai napig sem, vagy esetleg nem bírta őket, és már is tudjuk, hogy minden múlt időben történt, és nem feltételezzük, hogy Arnold még mindig ott tart, hogy nem bírja őket, és még mindig békén hagyja a testvérét...

4. mondat: Az iskolába beérve,(vessző) én(nem kell, fölösleges, mivel egyértelmű, hogy ki beszél) siettem padot foglalni, mivel ebben(valamiben) a suliban(még mindig) csak úgy lehet leülni, ha jó gyors vagy,(vessző) és foglalsz helyet. - A foglalsz helyet eléggé sántít, nem inkább: helyet foglalsz (időben)./?/

5. mondat: Fatima vállig érő,(vessző) szőke hajával és égszínkék szemével olyan aranyos volt, hogy nem lehetett nem barátkozni vele(szükséges és kimaradt, pótold, kérlek) és megszeretni őt. - Az igekötő a megszeretni szóban fölösleges.  (barátkozni vele és szeretni őt)

 

6. mondat: Viktória rövid,(vessző) vörös haját nehezen a tarkójához kötötte,(vessző) így a szemére tette a hangsúlyt, mely olyan fekete volt,(vessző) mint az éj. - Mivel az előző mondat alanya Fatima volt, így ez a mondat értelmezhető úgy, hogy Fatima kötötte Viktória rövid, vörös haját a saját tarkójához, vagy esetleg Viktória tarkójához... Ilyen esetben szükséges egyértelműsíteni, mert így Viktória, mint a mondat alanya, mellékessé válik. Pl.: Viktória a rövid, vörös haját...

7. mondat (párbeszéd): -Sziasztok. (nem kell pont, helyette felkiáltójel!) - köszönök nekik. - Jelen-múlt idő váltakozása! -> - Sziasztok! - köszöntem nekik. Mivel ez köszöntés, ezért utána felkiáltójelet szokás rakni.

8. mondat (párbeszéd): -Helló,(vessző) Lujza. - köszöntek egyszerre,(vessző) majd leültek mellém. - Látom, az elején csak kimaradt, de azért jelzem, hogy kötőjel után szóköz (kivéve, ha "szavak, szókapcsolatok alkalmi összefűzéséről vagy jelentésmegkülönböztetésről" van szó.) Szintén köszöntés, tehát a végére felkiáltójelet teszünk. (- Helló, Lujza! - köszöntek egyszerre...)

9. mondat (párbeszéd): - Nincs semmi.(pont szükséges) Veletek? - kérdezek vissza. - Idősíkok váltakozása! -> kérdeztem

10. mondat (párbeszéd): - Szokásos.(nem szükséges pont!) - mondták ismét egyszerre. - Ilyen esetekben, nem kell pont a beszéd után, mivel a mondat folytatólagos -> Szokásos - mondták ismét egyszerre. Abban az esetben kéne pont, hogyha nem folytatnád a megkezdett mondatot, hanem külön írnád le a cselekményt -> Szokásos. - Ismét egyszerre mondták.

11. mondat: Nem voltak testvérek,(vessző) de sokszor annyira egyszerre(szóismétlés!) beszéltek, hogy sokan azt hitték. - Hiányzik, hogy mire vonatkozik az azt, de mivel tudjuk, arra, hogy testvéreknek hitték őket, ezért a mondat helyesen: de sokszor annyira egyszerre beszéltek, hogy sokan így/ezt hitték. Ebben az esetben nem mindig, hogy közelire vagy távolra mutatunk, bár még így sem tökéletes a mondat. (Pl.: Sokszor annyira egyszerre beszélték, hogy sokan azt hitték, testvérek.) - Szóismétlésre figyelj majd oda, kérlek!

12. mondat: Mikor becsengettek,(vessző) kettéváltunk(egybeírjuk!), mivel Viki nem a mi osztályunkban(miben? Osztályunkban.) volt, de így is nagyon jó barátnők lettünk. - A mondat eléggé esetlen. Ok-é, érthető, hogy attól még, hogy nem az osztályukban volt, még jó barátnők lettek, de ez nem egyértelmű, és utalás a múltjukra, amiről eddig szó sem volt, ill. feltételezed vele, hogy az olvasó teljes mértékben tisztában van azzal, vajon miért is lehetett nehéz barátságot kötniük, mikor nem egy osztályba járnak...

13. mondat: Ha a másikat bántották,(vessző) akkor kiálltunk(kiállnak, nem kiáltanak) a másik(szóismétlés, és így értelmezhetetlen a mondat) mellett. - Esetleg: Ha valamelyikünket bántották, akkor kiálltunk egymás mellett. Mivel három emberről van szó, nem kettőről.

14. mondat: Az első órán már(is) dolgozatot írtunk, persze Fatimával segítettünk egymásnak,(vessző) így összehoztunk egy hármast. - A mondat első részében vagy nem kell a már szó, vagy oda kéne biggyeszteni egy is-t (máris).

16. mondat: A napok mindig így mentek, bár néha volt (valami/egy) kisebb zűrzavar, hogy egyikünk itt (hol?) akar lenni,(vessző) a másikunk ott, de végül mindig megoldottuk. - Nem egyértelmű, hogy akkor most osztályteremről van-e szó, vagy valami másról. Feltételezem, igen, de így attól még hiányzik a helyhatározó (az itt meg az ott ugyanis nem fedi teljesen a helyet, ahol vannak, mivel előzőleg nem lett megemlítve, hogy pontosan hol is az iskolán belül).

17. mondat: A suli végeztével,(vessző, mivel itt idő van meghatározva) kikísértem őket a buszmegállóhoz, addig is tudtunk beszélgetni. - Meddig? Esetleg: buszmegállóhoz - addig is tudtunk beszélgetni, míg megjött a busz. A mondatot megtöri az addig szó, így valamiféle írásjelet neked is használnod kell, hogy még bele tudd építeni a mondatodba az addigot, ne pedig szétziláld az egész szerkezetet. Az addig pedig közli, hogy valameddig, de ezt lehagytad, nem tudni, hogy meddig beszélgethettek.

18. mondat (párbeszéd): - Holnap is jöttök, igaz? - nézek rájuk nagy,(vessző, mert felsorolás) zöld szemeimmel. - Múlt-jelen idő váltakozás, kérlek, javítsd át múltra! -> néztem.

19. mondat (párbeszéd): - Persze, hogy jövünk.(nem kell pont!) - válaszolta Fatima. - Persze, hogy jövünk - válaszolta Fatima.

20. mondat (párbeszéd): - Tényleg,(vessző) Lujza. Mostanában nem rajzoltál vagy írtál valamit? - néz rám Viki. - A két mondatot vond össze, mert így, hiába megy le a hangsúly a Lujzánál, az csak megszólítás, s mivel a mondat közepén van, így előtte, utána vessző szükséges, aztán kisbetűvel folytatódik a mondat, mintha mi sem történt volna. Múlt-jelen idő váltakozás: nézett.

21. mondat: Neki szoktam megmutatni, hogy miket alkotok, tőle mindig jó kritikákat kapok. - Ez a mondat elég bajos az ideje miatt. Az egész jelen időben van, és mivel az első mondat már rögtön a szokással kezdődik, attól függetlenül, hogy múlt időben van, jelen időnek vesszük, ekképpen a mondat többi részét nem lehet múlt időbe tenni. (Lehetne esetleg ez, de nagyon elcsépelt: Neki volt szokásom megmutatni, hogy miket alkottam, tőle mindig jó kritikákat kaptam. A Neki szoktam megmutatni szintén feltételezi, hogy a mesélő még a mai napig is így tesz. Azt javaslom, hangozzék bármily gonoszul, hogy alkosd újra ezt a mondatot, mert ebben a formában nem igazán lehet beilleszteni az - amúgy múlt idejű - események közé.

22. mondat (párbeszéd): - De, Majd(kisbetűvel a majd szó!) holnap megmutatom,(vessző) most jön a buszotok. - a(nagybetűvel, mivel új mondatot kezdesz!) busz elejére,(vessző, mert felsorolás) hatalmas táblára kiírva:(itt kettőspont hiányzik) Tiszafüred - Nagyiván, nem is lehetne eltéveszteni. - Tiszafüred és Nagyiván közé nagykötőjelet szükséges tenni (ez a nyelvtani szabály), mivel járatról beszélünk. Ellenben a mögötte lévő szöveget le kell választani egy kiskötőjellel, mert nem szerves része a mondatnak, csupán utólag megjegyzést fűz hozzá. Tehát: A busz elejére, hatalmas táblára kiírva: Tiszafüred–Nagyiván - nem is lehetne eltéveszteni. /A Word nem mindig állítja át a kis- és nagykötőjeleket, ezért erre a többség nem figyel, de ilyen esetekben utána kell járni, hogy miként írják az ilyesmit./

23. mondat: Ahogy ők elmentek,(vessző) én is mentem az állomásra;(ilyenkor pontosvessző) amint a vonat jött,(vessző) pedig haza. - Szintén esetlen mondat, de nem hinném, hogy az utolsó részt hibának lehetne titulálni, így nem kötök bele.

24. mondat: Otthon hallgathattam tovább Arnold hülyeségeit,(vessző) valamint a húgom,(vessző, mert a húga egyben Marika, és bemutatja épp) Marika nyüszögését(nyöszörgését, ugyanis a húga nem egy állat). - Egyébként a húgáról eddig szó sem esett, így nem tudni, hogy csecsemő-e, aki így nyöszörög, vagy a szülők gyerekbántalmazók, és ezért…

25. mondat: Minden,(vessző) ami megviharozta(ilyen szó nem létezik, maximum megrohamozta) az agyamat,(vessző) leírtam, így született egy vers,(vessző, mert felsorolás) és egy 20(betűvel, ne számmal!) oldalas kis(ügyelj a szavaid végére!) történet.

26. mondat: A versben lelki fájdalmakról írtam, a történetben pedig a halál és élet közti küzdelemről. - Ez egy jó mondat! J

Akkor a kritika, amit ígértem:

A történetből egyelőre nem derül ki semmi, bár tény, ez csak a felvezetés. Láthatjuk, hogy itt van Lujza, akinek két barátnője van, Fatima és Viktória, ill. egy bátyja, Arnold, és egy rejtélyes húga, aki nyüszög (ezen nevettem, bocsánat :D). Anyja, apja van, iskolába jár.

A cím számomra sablonos, a leírás fogott meg, szeretem az ilyen történeteket. :) Ez a kis felvezetés nagyon hibás nyelvtanilag, az elején még azt hittem, maximum két-három mondatonként botlok majd hibába, de később kiderült, hogy szinte mindegyikben van valami, amit javítani kéne. Hogy őszinte legyek, eléggé megszenvedtem vele, és ezt azért emelem ki külön, mert, mint olvasó, nehezményeztem elsősorban; nem pedig azért, mert azt akarom, hogy rosszul érezd magad. A cél, hogy előrejuss, törtess, javíts a helyesírásodon! Így, ebben a formában, élvezhetetlen, de reménykedem benne, hogy fejlődni fogsz helyesírás terén, és a végén ebből egy csúcsszuper történet fog kerekedni! :)


Terra



Szerző válasza:

Szia!

Köszönöm a kritikádat Terra. Ezentúl odafigyelek a helyesírási hibákra. Épp most kezdtem el átolvasni őket, szóval remélem, hogy jön a javulás.

Örülök, hogy megfogott a leírás. Igazándiból a címmel még én magam is bajban vagyok.

A történet nagy része már papírra van vetve, csak épp időm nincsen feltenni.

Még egyszer köszönöm a kritikát. :)

Dátum: 2015.04.24 17:06 [Jelentés írása]
Be kell belépés (regisztráció) kritika írásához.