[Kritika - 0] Nyomtató
Tartalom:

A világban élő emberek többsége realista. Vagyis amit nem látnak, az ott sincs. Én azt a nézetet vallom, hogy nem minden furcsa dologra van logikus magyarázat és az emberek hajlamosak elpusztítani azt, amit nem értenek, nem akarnak, esetleg nem tudnak megérteni. Védekező mechanizmus? Nem hinném. Egyszerűen csak félnek és a félelem hatalmas dolgokra képes.

A nevem Senna és a huszonkettedik életévemet taposom. Nekem egyetlen nap sem normális, tekintve, hogy mivel is foglalkozom. A foglalkozásom ugyanis nem más, mint a szelleműzés. Hogy miért is kezdtem bele ebbe a – látszólag – sületlenségbe? Egyszerű kérdésre egyszerű válasz jár: Azért, mert már kicsi korom óta látom a szellemeket és egyéb paranormális jelenségeket. Ugyan még nem derítettem ki, hogy mi ennek az oka, de látom őket és ez szerintem elég ok arra, hogy ne haladjak el mellettük. Hogy őszinte legyek, nem is tudnék. Már próbáltam. Régebben nem volt egyszerű dolog eldönteni, hogy aki előttem áll, vagy épp elhalad mellettem az ember-e, vagy sem. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy él-e, vagy már nem. Szerencsére azok az idők elmúltak és nem nézek hülyének, hogy én éppen a nagy semmihez beszélek. Nos igen. Az emberek nagy része nem is látja őket, éppen ezért olyankor úgy tűnik, mintha magamban beszélnék.
Jelenleg egy magánvállalkozásnak dolgozom. A főnököm, Hakai Satoru. Három éve alapított egy vállalkozást, ami szellemek ki- és elűzésével, valamint a paranormális jelenségek felkutatásával foglalkozik. A vállalat… vagyis inkább irodának nevezném, a Satoru Szellemkutatás nevet viseli.
Szerencsétlen főnököm okos és kreatív, de szegénynek semmiféle szelleműző képessége nincs. Tehát – kérdem én –, mit tehet valaki egy Szellemkutató iroda igazgatójaként, ha nincs ereje elűzni a szellemeket? Egyszerű. Alkalmaz valakit, aki viszont tud. Ez lennék én. Vagyis nem csak én, ugyanis úgy egy évvel ezelőtt társakat is kaptam, Aikawa Ruki és Amaru Taki személyében. Az ők és az én képességeim kissé eltérnek, ennek ellenére elég jól megy a csapatmunka. Tekintve a korom, sokszor eltűnődnek az ember, hogy vajon megfelelő munka ez egy magamfajta nőnek?

Ez nem egy egyszerű foglalkozás, de arra korántsem gondoltam, hogy ennél jóval bonyolultabbá is válhatnak a dolgok.


Korosztály: 16+
Kategória: Egyéb Kategória > Saját történetek Szereplők: Saját/más Szereplő
Műfaj: Dráma, Fantasy, Humor, Kaland, Mítosz, Misztikus, Regény, Romantikus
Kihívás:
Sorozat: Nincs
Fejezet: 3 Befejezett: Nem
Szavak száma: 7195 Megtekintve: 881
Beküldve: 2014.02.18 Frissítve: 2014.02.18
Megjegyzés a történethez:

Bátorkodom feltenni az egyik új művem.

Kategória: Nem Anime, Saját Regény
Műfaj: Romantikus, Dráma, Angst, Paranormális
Szereplők: Saját Szereplők
Figyelmeztetések: Szereplő halála

Eléggé hosszúra tervezem.

1. Első fejezet - A kezdet - SennaHikari [Kritika - 0] (2728 words)

2. Második fejezet - PyroTech - SennaHikari [Kritika - 0] (2686 words)

3. Harmadik fejezet - Láthatatlan érzések - SennaHikari [Kritika - 0] (1781 words)