[Kritika - 2] Nyomtató
Tartalom: Igaza volt annak a személynek, aki azt mondta, hogy a búcsú mindig a legnehezebb, még ha rövidebb időről is van szó. Lehet, hogy valaki azt fogja gondolni, hogy most meghátráltam és gyáván elszaladok, vagy esetleg ráuntam az egészre... De nem igy van! Egyszerűen csak rájöttem arra, hogy az a valami, amit műhelynek nevezünk és amit csodálattal bámulok minden egyes műalkotás megszületéséné és olvasásánál, nálam egyszerűen hiányzik. Van itt valami rozoga épület, hiányos alappal és bizonytalanul ingó falakkal, lyukas háztetővel...Olyan mint egy kártyavár. A legkisebb fuvallat is felborithatja. Igy hat arra a döntésre jutottam,hogy megyek és rendberakom azt a műhelyt, bármi áron.
Köszönöm szépen mindenkinek a támogatást, a biztatószavakat és kedves, épitő kritikákat és azt, hogy ennek a remek közösségnek a tagja lehettem. Hálás vagyok mindenért és az itt töltött percek emlékeit örökké a megfelelő helyre zárva fogom őrizni. Most pedig nem nyújtogatom tovább... Megyek és rendberakom azt a romhalmazt, hogy emelt fővel térhessek vissza.
Örömteli, ihletdús és örök életre szóló élményeket adó perceket kivánokmindenkinek!
A viszont irás-olvasásra!^^
Korosztály: 7+
Kategória: Egyéb Kategória > Saját történetek Szereplők: Nincs
Műfaj: Nincs
Kihívás:
Sorozat: Nincs
Fejezet: 1 Befejezett: Igen
Szavak száma: 3397 Megtekintve: 140
Beküldve: 2016.02.11 Frissítve: 2016.02.11

1. Fejezet 1 - Kantana [Kritika - 2] (3397 words)
Őszintén szólva... Sohasem hittem volna, hogy ezt valaha is feltöltöm, de csak ezáltal tudom kifejezni mindazt, ami még a levél keletkezése előttől bennem kavarog.