- Szöveg mérete +

Disclaimer: Sem a Naruto sem a szereplők nem tartoznak hozzám, én csak kölcsön vettem őket Masashi Kishimototól. Ha az enyém lenne, akkor nem ilyen ostobán végződött volna. Mi az már, hogy *spoiiiiiiler*???Há normális vagy ember, normális?!

- Ember beszél

- Démon/Idézett állat beszél

~Helyszín~ 


~Konoha~

A nyolc versenyző egyenes tartással állt az aréna közepén, a tömeg pedig őrjöngött körülöttük. Hayate, aki a selejtező óta először találkozott a szőkével, még a felállás előtt erősen kezet szorított vele, amiért a fiú közbenjárása megmentette az életét. Ekkor kezdett pörögni a hatalmas kijelző. Naruto csak a színészkedés kedvéért figyelte, hiszen úgyis tudta, hogy kik az első küzdő felek.

- Az első mérkőzés Sabaku no Temari és Hyuuga Hinata között fog zajlani.

Mindenki más Shunshin jutsu segítségével eltűnt az arénából. A szurkolók között Naruto és Hiashi egymás mellett álltak. A szőke könnyedén támaszkodott a korlátra, de a férfi látta, hogy abszolút harcra kész állapotban van.

Odalent Hinata olvashatatlan arccal állt a Kazekage lánya előtt.

- Nem szeretnél hazaszaladni apucihoz? –kérdezte vigyorogva Temari.

- Nem. És te?

- Mindkét fél készen áll? –bólintásokat kapott válaszként. –Akkor Hajime!

A Hyuuga örökös kezdte a támadást, mivel tudta, hogy Temari nagy távolság specialista. Úgy tűnt, aki Narutoval edzett, egytől egyig jelentős sebességre tett szert. A szőke kunoichi mire észbe kapott, a Hyuuga hatáskörében állt.

Hinata két ökle körül egy-egy lila színű, tüzes sárkányfej jelent meg és úgy esett az ellenfelének. Temarinak gyakorlatilag esélye sem volt a felturbózott Juuken Divinációs Mező ellen. Amire elértek a harminckét pontot, nem is volt szükséges tovább mennie, mert a lány eszméletét vesztette.

- A győztes Hyuuga Hinata!

A nézőtéren mindenki döbbenten eresztette ki a bent rekedt levegőt. A Hyuuga örökös egyértelműen nem az a kunoichi volt, akit előnyös lenne felhergelni. Mindenkiben szimpátia ébredt a leendő férje iránt. Hiashinak igazi, büszke mosoly volt az arcán.

- Hinata-hime megbecsült feleség lesz, akitől semmi sem lesz megtagadva! –jelentette ki a mellette levő szőke.

A Hyuuga klán feje felkuncogott.

- Helyes.


Sasuke megropogtatta kissé a vállait, amíg kivárta, hogy ellenfele végre méltóztasson lejönni a nézőtérről. Naruto azt kérte tőle, a lehető leggyorsabban fejezze be a harcot, ezzel is rombolva az ellenség morálját. Neki nem kellett kétszer mondani. A bábos gyerek kifekszik, mielőtt végiggondolhatná, hogy mi a terve.

Kankuro megérkeztével Hayate megszólalt.

- A második mérkőzés Sabaku no Kankuro és Uchiha Sasuke között fog zajlani. Mindkét versenyző készen áll? –bólintottak. –Akkor hajime!

Sasuke Hinatához hasonlóan lehengerlő sebességgel nyitott. Mellkason rúgta a bábmestert, majd kétszer arcon öklözte. Egy pördülettel állon vágta, így a fiú felfelé repült. Egy kis senjutsu segítségével érezte, hogy csak egy bábbal harcol, így minden gondolkozás nélkül átdöfött rajta egy Chidorit. A fatákolmány darabokra robbant.

Kankuro kénytelen volt előjönni. A holló kapott az alkalmon és az igazi fiút is csúnyán laposra verte. Ha a nézők azt hitték, Hinata gyors volt, Sasukét szinte nem is látták. És ő még mindig lassabb volt, mint Naruto. Az Uchiha végül egy Magasztos Pusztítóval fejezte be a harcot, teljesen harcképtelenné téve ellenfelét.

- A győztes Sasuke Uchiha!

A tömeg őrjöngött. Őt azonban nem érdekelte, elnézte, amint Kankurot elvitte a medikusoknak öltözött ANBU. Ahogy eltűntek szem elől, Shunshin segítségével a már előre megbeszélt helyére ment. A követező meccs volt az ostrom katalizátora.

- A harmadik mérkőzés Sabaku no Gaara és Namikaze Uzumaki Naruto közt zajlik! –jelentette be Hayate. –Mindkét versenyző készen áll? Akkor hajime!

Naruto elugrott a felé tartó homok elől és közben végigsuhant egy tucat kézjelen. Egy S osztályú, víz típusú jutsuval kezdett, amihez a vizet az alattuk levő víztározóból húzta fel.

- Suiton: A tenger áradása!

Annyi víz terítette be az arénát, hogy három méterre emelkedett a föld felé, ezzel elvágva Gaarat a földtől, így a homokjának utánpótlásától. Szinte érezte, ahogy Orochimaru a nézőtéren nyálaz az erejére. Ezt azonban kizárta a fejéből és további víz jutsukkal támadta a másik jinchurikit.

- Suiton: vízostor!

Mikor ez nem vált be, taktikát váltott.

- Suiton: Vízbörtön!

Gaara még éppen idejében burkolta be magát egy homokgömbbe, mielőtt a víz jutsu megfullasztotta volna. Naruto még mindig nem végzett.

- Ilyen könnyen nem bújsz el előlem.

Egy klónja Rasengannal támadott a homokpajzsra, ami a víztől már amúgy is le volt gyengülve. A támadás szétrobbantotta a pajzsot és mellkason találta a másik Jinchurikit, aki elvesztette az eszméletét. A klón ez alatt észrevétlenül a mellkasára helyezett egy chakra blokkoló és egy Hiraishin pecsétet, ha mégis gond támadna.

A konohaiak nem győztek csodálkozni. A három Genin úgy semmisítette meg az ellenfelét, hogy azoknak még csak esélyük sem volt visszatámadni. A támadás azonban elkezdődött. Genjutsu borult a civilekre, a Kagék székhelyét pedig egy robbanás rázta meg. Naruto, aki addig nem tágított, amíg a Hokage-sama el nem vette az egyik kunaiát, csak remélni tudta, hogy nem lesz szüksége rá.

Ő maga összenézett Jirayával, aki bólintott. A szőke eltűnt egy sárga villanásban. Egyesével aktiválta az idéző pecséteket, közben a három falu ninjái egymásnak estek. A falakon kívül négy robbanás hallatszott, ami jelezte, hogy a szőke pecsétmódosítása hibátlan siker volt. Ez után vett egy mély levegőt, előhúzta Kuroi Senbonzakurát és amennyire csak lehetett kikapcsolta az érzéseit.

- Mindent bele Gaki.

- Akkor hadd szóljon.

 


Sasuke minden figyelmét a saját harcainak szentelte. Az ellenségei, akikkel szembe került, vagy fel sem ismerték, mielőtt meghaltak, vagy felismerték és megrendültek a látványától. Voltak olyanok is, főleg a Joninok, akik komoly fejfájást okoztak neki, ám a Konoha 12vel a sarkában senki nem jelentett hosszasan fejtörést.

A civileket viszonylag gyorsan biztonságba kísérték, ahol átadták őket egy újabb csapatnak, akik a védelmükre voltak kijelölve. Visszamenve a csatatérre tíz perc után már csúnyán kezdett izzadni. Az éles harc sokkal megterhelőbb volt, arról nem is beszélve, hogy folyamatosan ölnie kellett.

Egy dolog azonban mégis jobban megrázta, mint a többi. Egy pillanatban elszakadt a többiektől és hat ninja kerítette körbe, akik közül négy Jonin volt. Készen állt a harcra, egy pillanatra még arra is, hogy talán ott hal meg. Aztán egy sárga villanást látott és másodpercek múlva az összes ellensége holtan esett össze. Egy pillanatra látta, ahogy Naruto megáll, nem messze tőle és rá néz a válla felett.

Majd szó nélkül tovatűnt egy újabb villanásban.


Orochimaru csak vigyorogni tudott, miután a Négy Hang Ninja felhúzta köréjük az akadályt. A Hokage és ő már percek óta küzdöttek, ám a Sannin szívesebben szentelte volt a figyelmét vagy egy bizonyos szőkének vagy egy másik hollónak. Viszont ezzel is meg kellett lennie. Sőt, azt is tudta, hogyan üthet két legyet egy csapásra.

Számított arra, hogy a szőke majd ad egy Hiraishin pecsétet a régi senseiének, ezért megváltoztatták az akadályt. Be tud majd jönni. Kimenni nem annyira.

- Azt hiszem itt az ideje a tét növelésének. –vigyorgott.

Előtte a földből három koporsó emelkedett ki, „Első”, „Második” és „Negyedik” feliratokkal. Hiruzen, aki felismerte a jutsut egy pillanatra jeges félelmet érzett szétterjedni az ereiben. Amit nem tudott, hogy ezt a nála levő pecsét felfogta és tovább küldte Narutonak. A szőke a következő pillanatban előtte állt, harcra kész állásban.

- Ne…

Hiruzen szíve összeszorult a fiú elcsukló hangjára. Ez elég volt ahhoz, hogy tudja, a fiú felismerte a jutsut és azt, ami következik. Hálát adott Kaminak, amiért most az egyszer nem látta az arcát. Aztán legnagyobb meglepetésére a fiú a Sanninra kiáltott.

- Ez lehetetlen! Az apámat nem lehettél képes visszahozni!

- Tegyünk egy próbát, mit szólsz? –vigyorgott a férfi.

A három koporsó lassan kinyílt és három férfi lépett elő belőlük. Meglepetten nyitották ki a szemüket és néztek egymásra.

- Ezt mégis… - lehelte Minato a kezeire nézve.

- Ki hozott vissza minket? –dörrent Tobirama öblös hangja.

- Most bánod ugye, hogy megcsináltad ezt a jutsut? –fogta a fejét Hashirama.

Tekintetük ekkor esett a két előttük álló döbbent alakra. Minato hunyorgott egy percre, majd az arcára hirtelen terror költözött.

- Oh, csak ezt ne!

- Hagyjuk a bálcsevejt uraim. –nevetette a kígyó. –Munkára.

Az előző Hokagék teste akaratuk ellenére mozdult. Naruto szíve kihagyott egy ütemet, amikor kénytelen volt összeakasztani a fegyverét az apjáéval.

- Apa. –suttogta.

- Fiam. Sajnálom. Nem tudom irányítani a testem.

Naruto tekintete elhidegült.

- Ezen változtatni fogunk.

Az összes jelenlevő döbbenten nézett rá, amikor hatalmas mennyiségű chakra robbant ki a testéből. Hiruzen elképedve nézte az előtte álló fiút, aki a róka arany köpenyét viselte.

- A Kyuubi jinchurikije. –állapította meg Tobirama.

- A fiad? –kérdezte sajnálkozón a Shodaime Minatot, mikor látta a hasonlóságot. Minato csak bólintani tudott.

A fiatalabb szőke előrántott két Hiraishin kunait és elhajított egyet-egyet az első két Hokage felé.

- Szóródj Kuroi Senbonzakura! –parancsolta a kardnak, ami szinte szirmokra robbant a hátán.

A szirmok egy része gyors forgású örvényt képezett a még élő Hokage körül, Naruto maga pedig az ellenségeinek támadt. Egyszerre használta az összes elérhető képességét, élen egy Rasenshurikennel, amit egyenesen a csoport közepébe hajított. Orochimaru azonban már ismerte ezt a jutsut és mentálisan mindenkit elparancsolt a közeléből.

Hashiramát küldte a fiú ellen, hogy a Mokuton stílusával elfojtsa a Kyuubi chakráját, ám Naruto meglépett a Hiraishin segítségével csak azért, hogy a következő pillanatban ő és az apja újra összeakasszák a fegyvereiket. Mivel mind a ketten ugyan azt a taijutsu stílust használták, Naruto hátrányban volt a Yondaiméval szemben, így nem is húzta a harcot, igyekezett meglépni a férfi elől, hogy hátba támadhassa a Nidaimét egy A rangú jutsuval.

A kagék ösztönei és képességei ellen viszont túlságosan is kevés volt. Bármennyire próbálkozott, előbb utóbb belekeveredett a Shodaime egyik fa börtönébe, ami lassan elfojtotta a chakra köpenyét, megfosztva az így kapott képességeitől.

- Még nem végeztem. –sziszegte és létrehozott három klónt, akik szétugrottak, majd egyesével végigrohantak a kézjeleken. Mind a hárman egy különböző stílust használtak, így a központi Naruto mondta a jutsu nevét. –Raiton: Viharisten Kelepcéje.

A jelen lévők ámulattal nézték, ahogy a szőke valóságos természeti katasztrófát ébreszt az akadály belsejében. Természetesen ez sem bizonyult elégnek a legyőzésükre, de elég időt hagyott a szőkének, hogy a három klón Hiraishinnel Orochimaru közelébe kerüljön és egy kombóval támadjanak rá, amit a kígyó ámulatában kis híján elfelejtett kivédeni.

- Kíváncsi vagyok, ezek után létezhet-e meglepetés, amit okozhatsz. –kuncogott a Sannin, ahogy hatástalanította a klónokat.

A Sandaime segített a fiúnak kiszabadulni a fa börtönből. Naruto körül azonnal fellobbant az arany chakra, de az ellensége már számított erre.

- Többször nem!

Minato teste önkéntelenül mozdult, amiért legszívesebben a fogát csikorgatta, hisz többre nem volt képes. Valakinek ilyen szinten a szolgája lenni rettentően megalázó volt, arról még nem is beszélve, hogy az illető a saját fia ellen kényszerítette. A pillanat töredéke alatt Naruto mögé került, kezeit átvette a karjai alatt és összefonta a nyakán, nem pusztán csapdába ejtve, de meggátolva a kézjelekben is.

Hashirama azonnal húzott köréjük egy fából készült ketrecet, ami meggátolta a Kyuubi chakráját.

- Franc essen a kígyóba. –sziszegte a szőke.

- Orochimaru! –hallottak meg egy újabb hangot.

Szembe velük Jiraya állt az akadály szélénél és egymás után vágott hozzá egy-egy Rasengant, ám az kitartott. Naruto látta, hogy a távolban Sasuke is az egyik tetőn landol. Ahogy körülötte többen összegyűltek, a szőke megértette, hogy a kintiek már győzelmet arattak. Viszont ha a kintiek minden erejükkel támadják ezt az akadályt, akkor sem tudják feltörni. Legfeljebb belülről.

A Sandaime egyik idézett állata szétverte a ketrecet és kiszabadította a fiatalabb szőkét az apja önkéntelen szorításából, ugyan is Orochimaru figyelmét elterelte Jiraya, így Minato nem kapott parancsot, aminek engedelmeskedjen. Naruto ezt a lehetőséget nem hagyta elúszni, azonnal Bölcs Módba lépett, hogy ez úttal a Shodaime se akadályozhassa meg és egy akkora Rasenshurikent készített, amekkorát még soha.

Egy lendítéssel az akadálynak vágta, amely hatalmasat reccsent, az egész tető beleremegett. Ám amint a keletkezett törmelék leülepedett, Naruto csalódottan látta, hogy az akadály kitartott. Ekkor már Sasuke is a Béka Bölcs mellett állt és csatlakozott hozzá az áttörési kísérletben.

Naruto menekülésre kényszerült, és ahogy Orochimaru szokott hozzá a stílusához, az ő esélyei úgy fulladtak vízbe az előző három Kage ellen. A szőke fejében nem fért sehogy sem, hogy képesek valakik ilyesmit létrehozni fuinjutsuval. Muszáj lennie egy gyengepontnak. Ekkor kattant az agyában.

- Le kell őket pecsételni! –kiáltotta oda a Sandaiménak, aki bólintott.

A fiatal ninja lassan ismét fából készült kelepcébe került, és Orochimaru újfent ellene küldte az apját, aki kénytelen volt újra hasonló módon csapdába ejteni a fiát. A két szőke arca azonban egy teljesen más dologtól változott át terrorba.

- Sandaime-sama! –próbálta visszafogni Minato. –Kérem, gondolja át!

Jiraya hátán odakint patakzott a hideg verejték. Soha nem akarta élőben látni azt az átkozott jutsut.

- Nem fog működni! –Naruto figyelmeztetni akarta, de túlkéső volt.

A Halálisten Ölelése még csak fel sem villant. Az első két Kage ekkor csapdába ejtette Hiruzen mindkét karját. Sasuke odakint egyre bőszebben próbált betörni, amikor látta, mennyire szorul a hurok a bentiek nyaka körül.

- Miért nem működött? –kérdezte kint Jiraya.

- Orochimaru összetörte a pecséthordozó maszkot! Másképp nem tudta volna feltámasztani apát!

- Megsemmisítette a jutsut. –képedt el a Sandaime.

A kígyó Sannin nevetése talán Konoha utolsó zugába is elért.

- Tudtam, hogy vagy akkora mártír, hogy ezt használd. A nagyképűséged volt a veszted. Ha nem híresztelitek el, hogy a kölyök egy Namikaze, sose jut eszembe, hogy az apjával hassak rá!

Naruto ekkor már minden erejét beleadva próbált megszabadulni a fogságból. A többi kage próbálta szóval hallgatásra bírni a kígyót, hogy forduljon vissza és ne ölje meg a harmadikat, de csak annyit értek el ezzel, hogy Orochimaru a maradék személyiségüket is elzárta, ezzel teljes mértékben bábokká alakítva őket.

- Ne tedd! –kiáltotta a szőke, arcán végigcsordult egy könnycsepp. – Rendben van, leszek a-

- Eszedbe ne jusson! –parancsolta a Sandaime szúrós szemekkel. –Ez parancs a Hokagétól!

Naruto álla ösztönösen összezárult. Orochimaru egy vigyorral a levegőbe emelte a kardját és végső, gúnyos búcsút mondva kivégezte öreg senseiét. Jiraya odakint már eszét vesztve próbált betörni, de az átkozott akadály valahogy még mindig tartott.

- És most a mi kis szőkénk. –fordult felé vigyorogva a Sannin. –Téged magammal viszlek.

Ekkor Naruto, habár mindkét arcát könnyek áztatták, dühösebben nézett rá, mint a Pokol száz ördöge. Orochimaru csak kuncogott, mentálisan utasítva az elsőt, hogy készítsen egy fakoporsót a két szőke számára, hogy szállítható állapotba tegyék.

- Vigyázz rájuk. –suttogta Naruto Jiraya felé. –Nagyon.

Az ezüsthajú Sannin kényszeredetten bólintott és amint tarkón vágva az utolsó Uchihát, az egyik ANBU karjaiba adta, hogy az vigye biztonságos helyre. Az első két Hokage hátralépett a koporsóikba, Minato pedig, amint az akadály Hiraishin gátló pecsétje megszűnt, elteleportált Orochimaruval és Narutoval együtt, egyedül hagyva a kétségbeesett Sannint a tetőn.

Fejezet végi megjegyzés:

Juj! JUJ, MOST HOVA BÚJJAK? O.O HOVA ÁSSAM EL MAGAM? XD

Love ya all!

Ayako

Be kell belépés (regisztráció) kritika írásához.